Slovensky English Cesky Deutsch Magyarul Polski     Szerda, 22. Május 2019.  
 Bemutatkozás  Szállás  Fürdőhelyek  Afrodita - wellness  Várak és kastélyok  Síelés  Környező települések  Pihenés,
szórakozás
 Kapcsolat  

Budatin vára

Budatin vára

Budatin vára

Ez a vár a 13. században épült gótikus stílusban, mint vízi vár, a vidék tatárjárás utáni megerősítése során, azon a helyen, ahol a Kiszuca (Kysuca) patak a Vág (Váh) folyóba torkollik. A vár első említése 1323-ból származik. Legnagyobb átalakításokon 1487 és 1798 között ment át, amikor a Szúnyogh nemzetség tulajdonába tartozott. Reneszánsz átalakításának éve, 1551, a vártorony első emeletének kandallóján van feljegyezve. Az erődítmény fennmaradt részein barokk és klasszikus stílusú kastély épült. A felkelések idejen, 1849-ben a vár leégett és hosszú ideig hanyagolódott. Teljes újjáépítése 1920 és 1922 között kezdődött. Utólagosan, történelmi stílusban, felépült a délnyugati szárny is és a vár elnyerte mai formáját. Napjainkban a Zsolnai Vágmente Múzeum (Považské múzeum v Žiline) kiállításai láthatóak itt és a jövőben további kiállításokon vehetnek majd részt a látogatók.

Beltér: A helységekben megőrződött a falak faburkolata és a faragott gerendamennyezet. Barokk stílusú kőkandallók. Néhány helységben keresztboltozatok és dongaboltozatok láthatóak lunettákkal együtt. Néhány helységben keresztboltozatok és dongaboltozatok láthatóak lunettákkal együtt. A toronyban 1773-ból származó harangok vannak, amelyeket a nagyszombati Orfandel M. harangöntő készített.

Kültér: A mai komplexum magából a várból – amelynek jellegzetessége a domináns vártorony ­– és a kastélyszárnyakból áll. A kör alapú toronyhoz kétszintes lakóépületek kapcsolódnak. A vár legrégibb része a háromszintes, henger alakú, román stílusú torony, amely később reneszánsz stílusban lett rekonstruálva. A torony déli oldalán az egyes szinteket csigalépcső kapcsolja össze. Az első és második emelet egyesített helységében reneszánsz lunettákkal díszített galéria várja a látogatókat. A torony falpárkányzatban és alacsony gúlatetőben végződik. A torony körül három lakószárny van, amelyek a teraszról lépcsőházon keresztül közelíthetők meg.

A vár jelen állapota: A Budatini vár helységeiben székel a Zsolnai Vágmente Múzeum (alapítva 1936-ban), valamint a járási és regionális hatáskörű Honismereti Múzeum. A honismereti kiállítások bemutatják a természet és a társadalom (beleértve a néprajzot is) fejlődését a legrégibb időktől, jelentős hangsúlyt fektetve az érintett térség sajátosságaira, mint például a drótkészítésre és az egyedi drótművészetre.  A látogatók érdeklődését biztosan felkeltik a különböző történelmi gyűjtemények (Zsolna pallosjogát igazoló iratok, céhes tárgyak), a bronzból készült régészeti leletek, a Közép-Vágvölgy szlávok általi betelepítéséről szóló iratok és az Oroszlánkő (Vršatec) váraljáról származó középkori kovácsszerszámok. Az egykori gazdasági épületekben székel az Állami járási levéltár is.



Vártorony
A hatalmas torony a Budatini vár legrégibb része. A henger alakú lakótorony 20 m magas, az átmérője 12 m és a falai csaknem 2 m vastagságak. Abban az időben épült, amikor a magyar királyok a tatárokkal szemben erősítették meg az országot, a 13. század második és harmadik harmadának választóvonalán. Valószínűleg a Balassa család építtette. Írásban először 1323-ban említették, mint „turist Budetin”. Őrtorony szerepét töltötte be és a vámtelep is itt volt elhelyezve. A torony 4 emeletből, alagsorból és tetőtérből áll.  Eredetileg az első emelet szintjén volt a bejárat, onnan falba épített csigalépcső vezetett. A vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a lépcső a toronnyal egy időben épült, még ha első pillantásra úgy tűnik is, hogy csak utólagosan jött létre. A torony alapzata a sziklában van kivájva. Az eredeti építészeti elemek közül csupán az északi oldalon, a kandalló mellett található lőrés maradt meg. Az eredeti ablakokat befalazták vagy átépítették. A torony mai arculata a reneszánsz stílust tükrözi.

O krásnej Kataríne (Povesť o Budatínskom zámku asi zo 16. storočia)
Bolo to v čase, keď na Budatínskom zámku býval Gašpár Sugoň s rodinou. Mal dcéru, krásnu Katarínu. Zvesť o jej kráse šla široko-ďaleko. Matka na ňu dávala pozor a chránila ju pred zlobou. Napriek tomu padla do oka driečnemu mládencovi, rytierovi Frankovi Forgáčovi. Medzi mladými ľuďmi vznikla veľká láska. Franka si obľúbila aj Katarínina matka. Otec nebol doma. Mladý netrpezlivo čakali na jeho návrat, aby sa mohli zasnúbiť. Otca však Katarínina láska prekvapila. Nesúhlasil so zasnúbením - oznámil dcére, že ju sľúbil Jakušicovi, pánovi hradu Vršatec. Ten mal už zakrátko prísť do Budatína na zásnuby. Katarína odmietla, veď sa sľúbila Frankavi. Prosila, plakala, presviedčala, ale otcovou železnou vôľou pohnúť nevládala. Nepomohli ani matkine prosby. Jakušic prišiel a na zámku sa slávili skvostné zásnuby. Len Katarína bola smutná a mala vyplakané oči. Veľké sklamanie zažil aj rytier Franko Forgáč, keď sa dozvedel o Kataríniných tajných zásnubách. Ešte aspoň raz chcel vidieť a objať svoju milú. Podplatil sluhu dukátmi, a ten ho v noci zaviedol ku Kataríne. No dozvedel sa to otec Sugoň a prekazil mu zámery. Rytier Franko chcel zachrániť seba a svoju česť smelým skokom z okna. Pri úteku ho prezradil tieň. Katarína od strachu zamdlela. Keď ju vzkriesili, musela všetko priznať. Otec konal prísne a dcéru chcel prísne odlúčiť od milého. Preto sa rozhodol pre krutý trest. Dal Katarínu zamurovať. Väzením sa jej stal výklenok pri hlavných schodoch smerom k Žiline. Takto ju otec nútil zabudnúť na Franka a jeho lásku, tu ju učil poslušnosti. O Kataríninom krutom osude sa čoskoro dozvedel aj Franko. Zaplakal od ľútosti a rozhodol sa svoju milú oslobodiť. Tiahol na čele zbrojnošov do Budatína. Pod rúškom tmy zámok v noci prepadol a dobyl. Svoju milú vyslobodil z väzenia a uniesol na koni. Keď sa Jakušic dozvedel o únose, vyzval Franka Frogáča na súboj. V krutom boji pán Vršatca rytiera zabil a plačúcu Katarínu násilím odniesol na svoj hrad. Tam sa napokon musela za neho vydať. Vzala si, zúfalá, toho, kto vrazil dýku jej milému do srdca.


Odporúča www.rajecke-teplice.com  www.kunerad.sk